Tisztelt Kollégák!
Ezt a megkeresését kaptuk, ha valakit érdekel közvetlenül keresse a kollégát!
Tisztelt Kaplonyi György!
2024.07.03-án telefonon történt megbeszélés szerint, amennyiben lenne olyan közös képviselő aki vállal a saját társasházán kívül is közgyűlést levezetni és műszaki ügyekben is jártas várom jelentkezését.
Továbbá szeretném jelezni, hogy társasházaknak könyvelést vállalok, amennyiben Közös képviselő vagy Intézőbizottság társasháznak könyvelőt keres.
Előre is köszönöm segítségét.
Üdvözlettel:
--
Tisztelettel:
Bánki Zsuzsanna
Közös képviselő
+3630 279 2112
Tisztelt Kaplonyi György!
A múltkori konferencián említette, hogy lesz elérhető minta - mintacsomag. (pl: pénzkezelési szabályzat, GDPR, SZMSZ stb.)
Ehhez, hogy és hol lehet hozzájutni?
Tisztelt Kaplobyi György!
Egy közel 300 lakásos panel épületben, ahol a ház összes villanyórája egy közös szobában van, a vezetékek még alumíniumok, ám egyre többen szeretnék 32 A-ra bővíteni az órájukat. Eddig ehhez kellett az Elmű vagy MVM engedélye, ám 32 A-t soha nem engedélyeztek. Mostanában egy regisztrált szerelő minden engedély nélkül 32 A-ra bővíti az órákat, és a ház engedélye nélkül a lakásig felhúzzák az új vezetéket vagy födém áttöréssel, vagy a már meglévő vezetékek mellett.
Milyen engedélyek kellenek ehhez? Elmű? Katasztrófavédők? TH? Milyen retorziók érhetik azokat, akik mindezt a tudomásunk nélkül tette meg?
Üdvözlettel.
Joób Enikő
Tisztelt Kaplonyi György!
Idén februártól többször is kerestem azt az online felületet, ahol a közös képviselők földhivatali regisztrációja elvégezhető, de nem találtam. Lehet, hogy ez az én hibám.
Amennyiben van ilyen, kérem, válaszában adja meg a webhely elérhetőségét!
Köszönettel, tisztelettel:
Kazinczy Ferenc
Tisztelt Kolléga!
Az írásos szavazás leadásának határideje, szerintem, meghosszabbítható, megfelelő indoklással és minden tulajdonos értesítése mellett.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi György!
Kamerarendszer telepítésére, a tulajdonosok kérésére, írásbeli szavazást írtam ki, amire nagyon kevés szavazat jött be. Meghosszabbítható-e a határidő?
Üdvözlettel:
Joób Enikő
Joób Enikő!
A melegvíz ellátás is energetikai felhasználáshoz kapcsoldó szolgáltatás, így azt is mérni kell. A rendelet nem eléggé egyértelmű, de ház központi fűtés, melegvíz ellátásnál a kettő nem igazán szakítható szét.
A tekarító, ha nem tualjdonos nem kezdeményezheti közgyűlés összehvását, de ha megfűz egy tulajdonost és a tulajdonos nevében teszi, akkor nem kerülhető el a közgyűlés tartása, ha a 10%-ot eléri akérelmezők száma.
Ügyesen kell komunikálni és előre. Tájékoztatni kell a tulajdonosokat a felmondás okáról, stb.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztel Kaplonyi György!
Én nem találom a konferencián említett Kormányrendeletben, hogy kizárólag rádiós leolvashatóságú vízórákat lehet felszerelni. Kérem, írja meg, ezt pontosan hol találom.
Felmondtam a takarítóknak, mert panasz volt rájuk, ezért most aláírást gyűjtenek, hogy hívjak össze közgyűlést, és a közgyűlés helyezze vissza őket. Hivatkozási alap a Ttv. 35§ (2.bek). Meg kell-e tennem, hogy összehívom a közgyűlést? hiszen ez nem közgyűlési hatáskör. Ha nem teszem meg, akkor ők össze fogják hívni, és vissza helyezik a takarítókat.
Üdvözlettel: Joób Enikő
Tisztelt Kollégák!
Ha a kúria alábbi ítéletére rákeresnek, érdekes dolgokat lehet benne találni a beszámolóval kapcsolatosan:
BH+ 2015.7.300: Kúria Pfv. I. 21.407/2014.
A társashgázi beszámolónak nem kötelező melléklete a Számvizsgáló Bizottság véleménye, javaslata. ennek hiányában is elfogadhatja a közgyűlés a beszámolót.
Résletesebben foglalkoznak a beszámoló tartalmával érthetőségével, hogy minden tulajdonos megértse a beszámolóban lévő adatok összefüggéseit, ki tudja következtetni, értse, lássa, hogy az Ő lakására milyen költségeket mutat ki a beszámoló. Ez elég érdekes. Szerintem, ha az általunk bemutatott beszámolót, költségvetést, közös költség kimutatást (vagy tartalmilag hasonlót) használnak, megfelelnek akövetelményeknek.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Beda Bernadett!
A versenytörvény miatt ilyen kimutatások, árzsabályzások nincsenek. Minden egyes társasház más és más, így a díjaik is eltérőek lehetnek.
Véleményem szerint az alapdíjak 2.500,-3.500,- Ft. között mozognak. Ez nőhet ha a társasházban különböző elszámolások (fűtés, víz, stb.) válik szükségessé, vagy sok a jogi probléma, pereskedés stb.
Kissebb albetétszámnál ez még tovább nőhet.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi Úr!
Egyre több probléma merül fel a jelenlegi közös képviselőnkkel a társasházban.
Mint a Számvizsgáló Bizottság elnöke, szeretnénk tájékozódni, hogy jelenleg milyen albetétenkénti árak reálisak ma Budapesten.
Tud-e olyan statisztikáról, amelyet erről készítettek és elérhető magánszemélyeknek, vagy esetlegesen olyan weboldalról, amely semlegesek, azaz nem egy konkért társasházkezelő cég hozott létre, hogy magát árulja.
Illetve esetleg olyan oldalról, ahol a lakók véleményeket olvashatnak Társasházkezelő cégekről.
Előre is köszönöm a válaszát.
Beda Bernadett
Tisztelt dr. Steiner Judit!
Az SZVB közvetlenűl nem írhat ki közgyűlést (egy rendkívüli esetet kivéve), csak a közös képviselővel egyeztetve, a közös képvislő útán. Nme hiszem, hogy a közös képviselő nem lenne hajlandó ilyen napirendi pontot kiírni (persze,ha a napirendi ponttal minden rendben van, mert sokszor javasolnak olyan napirendi pontot, amelyik nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe).
Szerintem a közös jképviselők célja, hogy együttműködjenek az SZVB-vel.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi Úr!
Köszönöm szépen a válaszát (vitatkozhatnánk, mert vannak pró- és kontra érvek, de nem az a kérdésem lényege, amire volt kedves válaszolni).
Kérdésem, hogy a Számvizsgáló Bizottság a saját előterjesztésében javasolhatja-e közgyűlési határozat meghozatalát (a téma most a kérdés szempontjából közömbös), vagy erre csak a közös képviseletnek van joga?
Tisztelettel: dr. Steiner Judit
Köszönöm a választ.
Tisztelt Mátis János!
2023 végén találkoztam egy módosítással a reklámok vonatkozásában. Ezt meg kellene keresni az interneten. Itt az állványokon lévő reklámokról volt szó, nem igazán mélyültem el benne.
Az önkormányzat megtilthatja a reklám kihelyezését, városképi és "csak" indoklással.
Most ilyen a helyzet. De lesznek önkormányzati választások, keresse meg az önkormányzati képviselőt és jelezze neki a problémát.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi György úr!
A kérdésem az -amit gondolom hogy több kollégát érint -lehetséges az hogy az Önkormányzat / Debreceni/ megtilthatja e a társasház közös vagyonát képező tüzfalán vagy végfalán elhehelyezndő óriás plakátot? Milyen alapon mikor ez magán vagyonnak számit és ha megfizeti az utána a jogszabály szerint adót akkor most mit lehet tenni? Társasházunknak nagy bevételétöl esne el / évi 2 500 000.ft nettó/ mert forgalmas helyen van jól látható vagyagyis kíváló reklám hordozó felülett!
Köszönöm a válaszát.
Mátis János közös képvíselő.
Tisztelt dr. Steiner Judit!
Az SZVB a munkáját maga tervezei, szervezi, ebbe nem szól bele senki.
Ha a könyvelési programba nem ad betekintést a közös képviselő, akkor ezt jogosan teszi. A társasházi programok több társasház adatát tartalmazzák, és általában ezek nem szelektálhatók a betekintés vonatkozásában.
Önök kimutatásokat kaphatnak meg a könyvelési programból (naplófőkönyvek, naplók, analitikák) ezt kérhetik a közös képviselőtől. Közgyűlés sem adhat ki ilyen utasítást (súlyos adtvédelmi problémát eredményezne). Továbbá rendelkezésükre áll a teljes bankkivonat és a könyvelés nyomtatott formája a számlákkal együtt.
Tehát ahhoz, hogy a számvizsgáló bizottság teljes körűen elvégezhesse feladatát, nem kell külön közgyűlési határozat. A társasházi törvény elég jól meghatározza a jogköreit.
51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:
a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát,
b) * véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolást és a következő évi költségvetést, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat,
c) javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására,
d) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.
(2) A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a 49. § rendelkezései megfelelően irányadók.
(3) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
Kérem maradjanak meg a saját kereteiken belül és akkor biztosított lesz a jó együttműködés!
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Sólyomné!
A konferencia után az anyagokat feltesszük az oldalra.
üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi Úr!
Sajnos a konferenciákon nem tudunk részt venni, ezért talán ott elhangzott, vagy elhangzik az ami nem egészen egyértelmű a távhő rendelettel kapcsolatban.A költséghatékonysági felmérésnél melyik árral számolnak a hődíjra vonatkozóan? A rezsicsökkenetettel (tehát amit most fizet a fogyasztó ahvonta), vagy amennyibe a távhőszolgáltatónak kerül? Ez nagyon nem mindegy, mert akkor nem biztos, hogy meg kell valósítani a beruházást, mert a rezsicsökkentett ár figyelembe vételével előfordulhat, hogy nem térül meg 10 év alatt sem a beruházás.
Jól értelmezzük-e, hogy az egycsöves, de nem átkötőszakaszos épületekben nem kell költségosztót felszerelni, mivel a rendeletben a műszakilag alkalmas rendszereket írják?
Tisztelettel: Sólyomné Járóka Mária
Tisztelt Kaplonyi Úr!
A SZMSZ-ünk szerint a Számvizsgáló Bizottság munkájáról a közgyűlésnek írásban köteles beszámolni.
Kérdés, hogy az SZB munkájának javítására vonatkozó határozati javaslatot is terjeszthet-e elő a saját beszámolójában, vagy erre csak a közös képviselet jogosult.
(Például, az SZVB szeretne betkintési jogosultságot a könyvelési programhoz, amelyet azonban a közös képviselet ellenez. Indítványozhatja-e az SZVB a közös képviselet kötelezését a jogosultság megadására,ill. hasonló jellegű javaslatok stb.)
Üdvözlettel: dr. Steiner Judit
Tisztelt Kollégák!
A szegedi konferencia a múlt héten sikeresen lezajlott.
A tapasztalatok a következők:
- Sokan nem is hallottak a jogszabályról.
- Meglepődtek a közös képviselők, hogy a lakások fűtési díját 2,5 szorzóval díjazza a távfűtőművek, ha a gyűjtős, távleolvasási rendszert nem alakítja ki a társasház az előírt határidőre.
- Ez a határidő nagyon rövid, a kötelezően előírt gazdaságossági számítást követő egy éven belül kell megvalósítani a beruházást (részletesebben a konferencián),
- Sokan olyan véleménnyel voltak, hogy ez úgy sem fog megvalósulni, majd módosítják a törvényt, és ha nem? Akkor ki felel majd a két és félszeresre emelt fűtési díjért? A közös képviselőt perelik be, mert nem lépett időban? Ezért jobb felkészülni, ismerni a szabályokat és ha módosítanak is, akkor is csak határidő modosításáról lehet szó (szerintem).
Ide kapcsolódik: ma jelent meg a következő jogszabály:
Az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet és a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet módosításáról.
Mindenkit várunk a 21-i, szerdai konferenciánkra, a Lurdy ház, 7-es termébe. Regisztráció 9:30, kezdés 10:00.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
TiszteltKözös Képviselők!
Az alábbi (budapesti) megkeresését kaptuk, közös képviseletre, társasházkezelésre.
50 albetét, van benne Önkormányzati is.
Van lift
Egyedi fűtés
Régi tégla épület, most már 6 szint
Társasház üzemeltetése, fennálló műszaki problémák elhárítása, pályázatok igénybevétele, ügyvédi közreműködéssel az örökölt jogi problémák tiszteséges megoldása.
Minél hamarabb.
A jelentkezéseket erre az e-mail címre kérjük megküldeni: morzsinyo@hotmail.com
Köszönettel Rosta György.
Ui: Tető ráépítés történt az épületen, azért lett 6 szintes.
Kérem, akit érdekel a feladat küldjön egy bemutatkozást az ajánlat kérőnek!
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kollégák!
Ezt az OTP-s hírdetményt kaptam meg, szerintem sokunkat érint és valószínűleg a többi bank is követni fogja a példát.
Az OTP Bank hirdetménye a közös költség befizetésről:
Díjmentes készpénzbefizetés ATM-en keresztül
Ajánljuk ATM-hálózatunkat nem saját számlára történő készpénzbefizetésekre is
Tisztelt Ügyfelünk!
Az OTP Bank elkötelezett az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálásában, ezért a következő időszakban – az ügyféligényekhez igazítva – átalakítja fióki működését.
A társasház számlájára továbbra is díjmentesen lehet készpénzzel befizetni a közös költséget az OTP Bank kiterjedt ATM-hálózatán keresztül.
A közös költséget átutalással is befizethetik a társasház tulajdonosai, alacsonyabb költséggel, mint ha OTP Bank fiókban, pénztárnál teljesítenék a befizetést.
Díjmentes készpénzbefizetés ATM-en
Az OTP Bank készpénzbefizetésre is alkalmas ATM-jei minden bankfióknál megtalálhatók, így ügyfeleink bankfióki várakozás nélkül, biztonságosan intézhetik befizetéseiket. Ráadásul a nem saját számlára történő készpénzbefizetések OTP-s betéti kártyával akciósan továbbra is díjmentesek.
A bankfióki készpénzbefizetésért díjat számítunk fel
A közös költséget továbbra is be lehet fizetni a bankfiókokban, de 2024. február 1-től ezért készpénzbefizetési díjat számítunk fel, amit a befizetőnek kell megfizetni.
A készpénzbefizetési díj mértéke a befizetett összeg 0,6%-a, minimum 1.500 Ft, maximum 60.000 Ft. Bevezetéskori akciónk keretében ez a díj a befizetett összeg 0,5%-a, minimum 1.000 Ft, maximum 30.000 Ft.
A közös költség befizetése átutalással
A közös költséget átutalással is be lehet fizetni a társasház számlájára – ez azok számára is megoldás lehet, akik még nem rendelkeznek bankkártyával. Az átutalás alacsonyabb költséggel jár, mint a pénztári készpénzbefizetés, ráadásul internet- vagy mobilbankon keresztül gyors, kényelmes megoldás.
A befizető akár állandó átutalást is beállíthat, amellyel minden hónap adott napján automatikusan átutalja a rendszer az összeget a társasház számlájára – így a befizetőnek a kezdeti beállításon kívül semmilyen teendője nincs.
Abban az esetben, ha a társasházban élők ATM-en keresztül fizetnék be a közös költséget, de még nem rendelkeznek OTP Bank által kibocsátott betéti kártyával, bankfióki kollégáink készséggel segítenek a számukra megfelelő bankkártya kiválasztásában.
Üdvözlettel: OTP Bank
Tisztelt Kollégák!
Az év végén, december 29-én elfogadtak a társasázak számára három fontos kormányhatározatot: 676,677,678.
Kérem ezeket nézzék meg, mert komoly feladatok lesznek a távfűtött társasházi épületekben és a házközponti fűtéssel rendelkező épületeknél.
A közlöny elérhető:
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK23194.pdf
Ezzel sokat fogunk foglalkozni, és konferencia lesz (feruár 21-én), ahol ezt akérdéscsoportot átbeszéljük!
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Mészáros Irén!
A th-i törvény 13.§-a szerint: (3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A rendelkezés alapján közgyűlésen kell dönteniük arról , hogy a társasházi törvény szerint fognak működni. Ha ilyen határozatuk nincs akkor a PTk szerint működnek. Tehát nem a PTK szerinti működésről kell dönteniük, mert az az alapeset, hanem ha a társasházi törvényről akarnak dönteni arról kell határozat.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplónyi György Úr !
Köszönöm a választ. Kérdésem még az lenne ahoz hogy PTK szerint müködjünk ahoz kell e Alapító okíat módosítás mert az szerint társasház vagyunk , vagy csak közgyülési határozat is elég.
Köszönöm válaszát
Üdvözlettel: Mészáros Irén
Tisztelt Mészáros Irén!
A hat lakásos társasház működhet a PTK szerint is. Nyugodtan hozhatnak ilyen határozatot, amíg nincs mindenkinek vízórája.
Persze ilyenkor ki kell zárni a lakásokon kívüli vízvételezés lehetőségét.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi György Úr !
Elöször is Boldog Új Évet Kívánok .
Az lenne a furcsa kérdésem hogy a társasház ( 6 Lakásos ) hozhat e olyan közgyűlési határozatot melyben a közműdíj fizetését a Díjbeszedő felé úgy határozza meg hogy akinek nincs hiteles vízórája azok elosztják maguk között a maradék vízdíjat és ők maguk fizetik be a Szolgáltatónak?
Várom megtisztelő válaszát
Üdvözlettel
Mészáros Irén
Tisztelt Kollégák!
Megint felmerült a meghatalmazások kérdése. Mivel lassan kezdődnek aközgyűlések, így fontosnak tartom ezt a bírósági határozatot közzétenni.
Kérem figyelmesen olvassák át!
A februári konferenciára tervezünk egy olyan napirendi pontot, ahol különböző bírósági ítéleteket, hatorazatokat dolgoznánk fel. Ha valakinek van olyan ítélete, amelyik szerint fontos gíakorlati kérdésben döntött a bíróság, kérem küldje el az ítéltete az mtoszsz@gmail.com e-mail címre (természetesen anonimizálva!). Előre is köszönöm!
BH+ 2012.9.385 A társasházi tag által tulajdonostársának a közgyűlésen való képviseletére adott meghatalmazás kellékei; a közgyűlés határozatképességének vizsgálata, ha a tagok egy részét a közgyűlésen meghatalmazott képviseli. A közgyűlési jegyzőkönyv elkészítésének módja [2003. évi CXXXIII. tv. 33. § (3) bek., 36. § (1) bek., 38. § (1) bek., 39. § (1) bek., Ptk. 222. §, 223. §].
A felperes - aki az alperes társasház III. emelet 2/A. szám alatti lakásának a tulajdonosa - keresetében a 2006. június 21-én tartott közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenségének megállapítását kérte. Keresetét arra alapította, hogy a közgyűlés összehívása és a határozathozatal nem a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: Tht.), valamint a szervezeti és működési szabályzat előírásainak megfelelően történt, mivel némely tulajdonostárs nem kapott meghívót, továbbiak meghatalmazása pedig hiányzott vagy érvénytelen volt. A közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását a Tht. 42. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással, kisebbségi érdekének lényeges sérelme miatt is kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2006. június 21-i közgyűlésén hozott határozatok érvénytelenek. Az ítélet indokolása szerint a meghatalmazások szabálytalanságai miatt a közgyűlésen csupán 4948/10.000 tulajdoni hányad képviseltette magát, a közgyűlés tehát nem volt határozatképes, így a meghozott határozatok a Tht. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében érvénytelenek.
A másodfokú bíróság - az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével - az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és elutasította a keresetet. Indokolása szerint a Tht. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a közgyűlési határozatokat írásba kell foglalni, ezért a közgyűlésen való képviseletre szóló meghatalmazás is csak írásban érvényes. A Tht.33. §-ának (3) bekezdése szerint a meghatalmazásra irányadóak a Ptk. 222-223. §-ai, amelyek nem írják elő érvényességi kellékként a keltezés feltüntetését; a meghatalmazás tartalma dönti el, hogy a meghatalmazás mikortól meddig érvényes. A Ptk. 223. §-ának (2) bekezdéséből (amely szerint eltérő kikötés hiányában a meghatalmazás visszavonásáig érvényes) az is következik, hogy ha magából a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a meghatalmazás az azt tartalmazó okirat kiállítását megelőző és az azt követő eljárásra is vonatkozik. Mindezek szerint A. F. E. és J. S. által adott, keltezéssel el nem látott meghatalmazások szabályszerűek, ezért 153/10000 és 160/10000 tulajdoni hányadaikat figyelembe kellett venni a határozatképesség megállapításánál, az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. A másodfokú bíróság további indokai szerint téves jogi álláspontot foglalt el az elsőfokú bíróság atekintetben is, hogy az alperes által a perben késve csatolt meghatalmazásokat, mint a közgyűlés szabályszerűsége mellett szóló bizonyítékokat nem lehetett figyelembe venni. A Pp. 141. §-ának (6) bekezdése ugyanis csak akkor zárja ki a késedelmesen előterjesztett bizonyítási indítvány teljesítését vagy késedelmesen benyújtott okirati bizonyíték értékelhetőségét, ha az az eljárás befejezését késleltetné. A perbeli esetben az alperes még az ítélethozatal előtt csatolta S. I.-nek, T. Z.-nek, valamint a B. és B. Kft. M. I.-nek és M. I.-nénak adott általános meghatalmazását, ezért ezeket az okiratokat a bizonyítékok köréből kirekeszteni nem lehetett. Mivel a határozatképesség megállapításánál így további 342/10000, illetve 368/10000 tulajdoni hányadot kellett számításba venni, az elsőfokú bíróság által említett 4606/10000 tulajdoni illetőséggel szemben 5623/10000 tulajdoni hányad képviseltette magát a közgyűlésen, tehát határozatképes volt.
A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása végett - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Azzal érvelt, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékokat nem a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelelően mérlegelte. Hangsúlyozta, hogy az egyes tulajdonostársak részére adott meghatalmazások "nem jogszabályszerű, és nem hiteles magánokiratokba vannak foglalva". A keltezés hiánya miatt nem tűnik ki egyes meghatalmazásokból, hogy melyik közgyűlésen történő képviseletre szólnak, több okiraton a meghatalmazott aláírása sem szerepel. A gazdasági társaság tulajdonostársnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 29. §-ának (3) bekezdése és 32. §-a értelmében cégszerű aláírással kellett volna ellátnia a meghatalmazást. Az érvénytelen meghatalmazásokkal képviselt tulajdoni hányadok figyelmen kívül hagyásával a tulajdoni hányadok szerint számított jelenlét nem érte el az 50%-ot, ezért a Tht. 36. §-ának (1) bekezdése és 38. §-ának (1) bekezdése értelmében a közgyűlés nem volt határozatképes. További érvei szerint "előfordulhatott" az is, hogy a külföldi tulajdonostársak nem vagy nem megfelelő időben kapták meg a közgyűlésre szóló meghívókat. Kifogásolta azt is, hogy a közgyűlés jegyzőkönyve a Tht. 39. §-ának (1) bekezdése ellenére nem a közgyűlésen készült, nem rögzítették a távozó tulajdonostársak nevét és tulajdoni hányadát sem, habár a levezető elnöknek a határozatképességet minden egyes határozati javaslat előtt meg kellett volna vizsgálnia. Kifogásolta, hogy az intéző bizottság elnökének megválasztott T. Z. csak a későbbiekben szerzett tulajdonjogot és köztartozás is terhelte, az eljárás elhúzódása pedig lehetővé tette a hiányzó meghatalmazások pótlását.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és költségeinek megtérítésére irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértés esetén teszi lehetővé, a jogerős ítélet azonban nem jogszabálysértő.
Helytálló a másodfokú bíróságnak a társasházi közgyűlésen való képviseletre szóló meghatalmazással kapcsolatos jogi álláspontja. Mivel a meghatalmazásnak a Tht. 33. § (3) bekezdésébe és a Ptk. 222-223. §-aiba foglalt előírásoknak kell megfelelnie, s ezek az előírások csupán a meghatalmazás írásba foglalását követelik meg, további - tartalmi vagy alaki - követelményt nem támasztanak, a közgyűlésen a közös képviselőnek kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy a benyújtott írásbeli meghatalmazás (annak tartalma alapján) alapot ad-e a tulajdonostárs képviseletére, azt azonban nem, hogy a meghatalmazás megfelel-e a meghatalmazó és a meghatalmazott közötti jogviszonyra irányadó jogszabályoknak, e jogszabályok speciális formai követelményeinek, mivel ez a meghatalmazó és a meghatalmazott belső jogviszonyára tartozó kérdés. Ha tehát a gazdasági társaság tulajdonostárs ad meghatalmazást a közgyűlésen való képviseletére, meghatalmazása cégszerű aláírás nélkül, egyszerű magánokiratba foglaltan is érvényes.
A meghatalmazott aláírásának hiányában valóban nem lehet a meghatalmazást írásba foglaltnak tekinteni. A meghatalmazás azonban a meghatalmazó egyoldalú jognyilatkozata, így írásba foglaltnak tekinthető már akkor is, ha az azt tartalmazó okiratot a meghatalmazó aláírta, a meghatalmazott aláírása nem szükséges a meghatalmazás érvényességéhez. A Ptk. 223. § (2) bekezdésének megfelelően a meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes, tiltó rendelkezés hiányában pedig a közgyűlésen való képviseletre adott írásbeli meghatalmazás lehet általános és több közgyűlésre szóló is. Ha a meghatalmazást a közgyűlési jegyzőkönyvhöz csatolták, akkor az érintettek feltehető akaratának megfelelően az adott közgyűlésre szólónak kell tekinteni.
Az egyes meghatalmazások hiányának vagy érvénytelenségének a határozatképesség szempontjából van jelentősége. Ha a közgyűlés a jelenlévő és a szabályos meghatalmazással képviselt tagok számánál fogva határozatképes, a közgyűlésen hozott határozatok akkor is érvényesek, ha egyes tagok által adott meghatalmazások érvénytelenek voltak, s ezért azokat a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kellett hagyni.
Ha az érvénytelen, de a közös képviselő által érvényesnek mégis elfogadott meghatalmazással jelentkező álképviselő eljárását az, akinek a nevében eljárt nem kifogásolja, vagy kifejezetten jóváhagyja, akkor a társasház másik tagja nem érvényesítheti a képviselt tag jogait, azaz nem hivatkozhat arra, hogy valamelyik határozat a képviselt tag jogainak sérelmével jár. A kisebbségi érdekeinek lényeges sérelmére hivatkozó tulajdonostárs csak a saját érdeksérelmére hivatkozva, saját nevében érvényesíthet igényt, azaz kérheti az adott közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását. Ha egyes külföldi tulajdonostársakat nem hívtak meg a közgyűlésre, ezt az érintett külföldi tulajdonostárs sérelmezheti, nem a felperes. A tulajdonostárs meghívásának hiányát vagy szabálytalanságát más tulajdonostárs, így a felperes is, csak abban az esetben kifogásolhatja, ha a meghívás elmaradása (szabálytalansága) a határozatképességet befolyásolja.
A Tht. 39. §-ának (1) bekezdése írja elő, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre irányadó tartalmi követelményeket a Tht. 39. § (1) bekezdésének a-e) pontjai tartalmazzák. A jegyzőkönyvbe a közgyűlésen hozott határozatokat ugyan "szó szerint" kell felvenni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegyzőkönyvnek - végleges formájában - feltétlenül a közgyűlésen kell elkészülnie, hiszen igen gyakori, hogy a helyszínen nem biztosíthatók az ehhez szükséges feltételek. Célszerű lenne, hogy a jegyzőkönyv aláírása még a közgyűlésen megtörténjen, nem ütközik azonban a Tht. előírásaiba, ha a jegyzőkönyvvezető a közgyűlésen készített feljegyzései alapján utólag szerkeszti meg a jegyzőkönyvet, s a jegyzőkönyv az ekként elkészített "végleges" formájában kerül aláírásra.
A felperes a jegyzőkönyv hiányosságaként kifogásolta, hogy az nem tartalmazza a később érkezők és az előbb eltávozók tulajdoni hányadát. Ez valóban lényeges, a jegyzőkönyvben rögzítést igénylő körülmény, ám a felperes evonatkozásban sem tett tényszerű, bizonyítható előadást, ezért tényállásként nem állapítható meg, hogy a megjelentek személyében változások történtek, így az sem, hogy a változások befolyásolták a közgyűlés határozatképességét.
A felülvizsgálati kérelem további érvei kapcsán rámutat a Kúria, hogy a felperes T. Z. megválasztásával kapcsolatban határozott kereseti kérelmet nem terjesztett elő, a hiányzó vagy érvénytelen meghatalmazások pótlására (azaz előzőek szerint: az álképviselő eljárásának utólagos jóváhagyására) a Ptk. 221. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít.
Mindezek szerint a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Kúria Pfv.I.20.112/2011.)
Tisztelt Kollégák!
Új páláyzat jelent meg:
Tisztelt Szövetség!
Megosztás céljából küldöm alábbi hírt.
Ismét lehet pályázni Budapesten udvarzöldítésre!
2023. évben negyedik alkalommal írja ki Budapest Főváros Önkormányzata „Égig Érő Fű” udvarzöldítési pályázatát. A pályázat keretében társasházak, lakásszövetkezetek pályázhatnak belső udvaraik zöldítésére. A pályázati honlapon tervezési segédlet, korábbi tervek és a pályázat keretében már megvalósult udvarfelújítások bemutatása segíti a pályázati ötletelést, a pályázatírást. Újdonság, hogy a pályázók lehetőséget kapnak leadás előtti konzultációra annak érdekében, hogy a bírálati szempontoknak jobban megfelelő pályázatok szülessenek.
Jelentkezés és további részletek itt: Égigérőfű (budapest.hu)
Tervezési segédlet: Tervezési segédlet – Égigérőfű (budapest.hu)
Köszönöm.
Üdvözlettel
Wendl Viktória
zöldinfrastuktúra-fejlesztési referens
telefon: +36 1 327 1760
mobil: +36 30 832 5863
Főpolgármesteri Hivatal
Várostervezési Főosztály
Tájépítészeti Osztály
Zöldinfrastruktúra-fejlesztési Csoport
Sok sikert hozzá!
Tisztelt Felhasználók!
Nem vagyok ügyvéd és jogi végzettségem sincs, csak régóta kezelek társasházakat.
A közgyűlésre szóló meghatalmazásra semilyen külön szabály nincs. Az általános meghatalmazási formák érvényesek rá.
A beazonosításhoz szükséges adatok kellnek hozzá. Mivel ez önkéntes adatközlés, így nem vet fel adatkezelési kérdéseket (természetesen a jegyzőkönyvnek megfelelő szabályok vonatkoznak rá,mivel a jegyzőkönyv részét képezik a meghatalmazások).
Nem kell semmilyen komoly személyes adat, elég a név, a lakcím és a személyi igazolvány száma (a pontos azonosítás végett).
A hat lakásosnál kisebb társasházak esetében a regisztrációt bármelyik tulajdonostárs elvégezheti, de ajánlott egy közgyűlésnek megbíznia feladattal valalkit, még ha nincs is közös képviselőjük. De! Még nem jött ki a végrehajtási rendelet, így lehet, hogy ott majd lesz rá valalmilyen iránymutatás.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kollégák!
Az alábbi megkeresését kaptuk:
Tisztelt Szövetség!
Társasházunk - Budapest XII ker. - 50 lakásos, 2 szintes, 1940-ben épült részére megbízható, dolgos közös képviselőt keresünk.
Tudnak-e nekünk ebben segítséget nyújtani?
Szíves válaszra várva.
Tisztelettel,
Schronk Larisza
SzB tag
mobil: 70 411 7686
Ha valakit érdekel jelentkezzen!
Üdvözlöm Önöket!
Szeretnék érdeklődni, hogy valaki tudja-e,
hogy a 6 albetét alatti, közös képviselővel nem rendelkező társasház,amelyik a Ptk. szerint működik, hogyan tud a 2024. évben vagy valamikor életbe lépő földhivatali regisztrációnak eleget tenni, ha se közös képviselettel, sem szmsz-szel nem rendelkezik?
Tisztelt Kaplonyi György ügyvéd úr! Szeretném Öntől megtudni, mert a Ptk nem tesz erre konkrét utalást, hogy társasházi közgyülésre bekért meghatalmazásban a közös képviselő
milyen személyes adatok bekérésére jogosult?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Bognár Éva
Tisztelt Zsom László!
A törvény sok mindent felülír az alapító okiratokban. Több pontot is az SZMSZ-ben kell szabályozni. Amennyiben az SZMSZ-ben szabályozták, akkor az lesz az érvényes (írásos szavazás, közös költség felosztás, közös terület használat, stb).Ha nagyon sok felesleges dolgot tartalmaz az alapító okirat, akkor azt is érdemes módosítani, aktualizálni a törvényhez, de ez nem szokott egyszerű lenni.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi Úr!
1988-ban épült 6 lakásos társasház alapító okírata szintén akkor készült, és nem a jelenlegi érvényes törvények
szerint. Az alapító okíratban olyan szavazási arányok vannak előírva, amelyet a mai jogi környezetben nem lehet
jogszerüen alkalmazni. Így a ház szinte semmit nem tud megszavazni. Mi a teendő ?
Köszönettel :
Zsom László
Tisztelt Kúsz Anikó!
1, Meghatalmazást a tulajdonos a PTK szerint "bárkinek" adhat, ezt nem lehet felülbírálni. A meghatalmazás nemfügg a napirendtől. Családtag is csak meghatalmazással képviselheti atulajdonost. Tehát az apukának is kell eg ymeghatalmazás, ha nem tulajdonos.
2, Az új közös képviselőnek az előző kötelkes átadni a lakónyilvántartást, ha nincs az új közös képviselő köteles lakónyilvántartást vezetni. A társasházi könyvelői rendszerek ezt tartalmazzás.
3, A tulajdonos telefonszáma, e-mail címe önkéntes adatközléssel kapható meg, köteles a földhivatalban nyilvántartott adatokkat kezelni, de a telefon, e-mail cím az önkéntes adatközléssel kapható meg. Ezzel ritkán szokott gond lennei.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi György úr!
Szeretném az alábbiakban a tanácsát kérni.
1. Meghatalmazás
a) Adható-e a nem az adott th-ban lakónak meghatalmazás? A tul-s sem az adott th-ban lakik.
b) Az előbbi esettől eltérően van-e különbség akkor, ha több 10m-s felújításról van szó?
c) Az új tul-s, a szülők elmondása szerint elmúlt 18 éves. Helyette az apa jár a kgy-re, és ő is szavaz.
A kképv-nek joga-e ellenőrizni, hogy az új tul. jogosult-e már meghatalmazást adni?
2. A tulajdonosok nyilvántartása
Az új kképv-nek kell-e, v. "csak" célszerű elkérni a tul-ok nevét, pontos címét, email címét, tel.számát.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Kúsz Anikó
Tisztelt Kaplonyi Úr!
Kedves Kollégák!
Bár a 2023. szeptember 21-ei konferencián nagyon sok előadó rengeteg hasznos információval gazdagította ismeretünket és készített fel bennünket, társasház kezelőket az előttünk álló feladatokra, arra ők sem számíthattak(?), hogy egy héttel a konferencia után a jogszabályi változások az általuk elmondottakat módosítják.
Számukra talán az tekinthető szerencsének, hogy - egyelőre - a halasztásról döntöttek, így az átadott információk továbbra is hasznosak, de több idő áll a rendelkezésünkre.
A Magyar Közlöny 136. számában megjelentekről a teljesség igénye nélkül emeltem ki néhány, a társasházakkal kapcsolatos jogszabályi változást:
2023. évi LXI. törvény egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról*
...
9. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény módosítása 16. § A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény (a továbbiakban: Büromódtv.) 32. § (3) bekezdésének a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 64/A. §-át megállapító rendelkezése a „2019. május 1.” szövegrész helyett a „2025. május 1.” szöveggel lép hatályba. 17. § A Büromódtv. 79. § (5) bekezdésében a „február” szövegrész helyébe az „október” szöveg lép.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása
31. § (1) Az Inytv. 88. § (5) bekezdés 20. pont a) alpontja a következő szöveggel lép hatályba: (Tárgyánál fogva díjmentes: társasház esetén) „a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására irányuló eljárás,”
Muzellák László
Tisztelt Kovács Miklós!
A társasház irataiba betekinthet, csak egy betikintési nyilatkozatot kell kitöltenie (adatvédelmi okok miatt), helyszínen fénymásolást kérhet, a díj megfizetése mellett.
Azt a kérést, hogy a közös képviselő az összes számlát okmányt fénymásolva küldje meg Önnek, igen nehéz teljesíteni, úgy hogy az adatvédelmi előírások betarthatóak legyenek. Továbbá egy ilyen esetben nem csak a fénymásolás közvetlen költségeit kell megfizetni, hanem az okmányok szelektálását, a fénymásolás élő munkaerő költségét és a postázási költséget is, előre. Ezt a tullajdonodok rendszeresen nem fogadják el. Ezért jobb, ha felkeresi aközös képviselőjét és egyeztet a kérdésben.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kollégák!
A vízórás anyagot levettem, mert a kamara kérte, hogy zártan kezeljük, mert még csak tervezet.
A lényeg,hogy mostmár oda tudunk figyelni erre a dologra.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi György úr,
Kérem véleményét, véleményüket azzal kapcsolatban, hogy társasház társtulajdonosként, a társasház működésének, gazdálkodásának nyomonkövetési szándékával, jogalapnélkül kérem-e azt, hogy a közös képvielőnk küldje meg részemre:
1.) a társasházzal szemben közösköltség tartozást felhalmozó társtulajdonosok névsorát, a tartozásuk összegeivel, s a behajtás érdekében megtett intézkedések megadásával e-mail-ben - amikor a társasházi közgyűlés által hivatalossá tett kapcsolattartási forma társasházunknál - a postai kapcsolattartás helyett - az elektronikus kapcsolattartás,
2.) a társasházzal szerződéses (vállalkozói megbízás) viszonyban lévő vállalkozókkal kötött szerződések hiteles, teljes tartalmú másolatának részemre történő megküldését, betekintés céljából, e-mailben - amikor a társasházi közgyűlés által hivatalossá tett kapcsolattartási forma társasházunknál - a postai kapcsolattartás helyett - az elektronikus kapcsolattartás,
A hozzászólásokat érdeklődve várom - s előre is köszönöm!
Tisztelettel: Kovács Miklós
Tisztelt Tanka Rudolf!
Az Ön problémáj anem egyedi, sajnos. Nagyon nehéz jó megoldást javasolni. Végső esetben a jegyzőnél lehet birtokvédelmet kezdeményezni.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi György úr!
Egy 27 lakásos társasház földszinti lakásában lakom. A 3. emeleti lakó klímájának kondenzvize a teraszunk melletti területre csepeg, a teraszkerítéstől úgy fél méterre. Ez közös terület, a fűnyíró-tároló bejárata. A közös udvarra én itt tudok kimenni. Amikor a lakótárs használja a klímáját, a nyakamba csöpög a kondenzvíz, ha kimegyek az udvarra. A kondenzvíz csempére csepeg, ott egy kis tavacskát képez, kis része visszafröccsen a falra. A csempét egyszer már ki is kellett cserélni. A kondenzvízben sok a baktérium, nagyon nem jó, ha ez a víz itt megáll. Másfél méterrel odébb már füves terület van, ha oda csöpögne a kondenzvíz, a talaj beinná, és minket se zavarna a közlekedésben. Ha vödröt teszünk oda, hamar megtelik, és nekünk kell üríteni.
A felső lakót már többször kértük, oldja meg a kondenzvíz elvezetését úgy, hogy az bennünket ne zavarjon. Ezt más emeleti lakók meg tudták tenni. Ő nem hajlandó erre.
Az én értelmezésem szerint nem tudom rendeltetésszerűen használni a közös területet, amihez pedig jogom van. A használatot a társasháznak kell biztosítania. A közös képviselőt kértem, szólítsa fel a lakótársat a kondenzvíz máshová történő elvezetésére. Állítólag ő beszélt vele, és a lakótárs meg is ígérte, hogy megoldja. De nem történt semmi.
Ezután írásban kártérítést kértem a közös képviselőtől az akadályoztatásomért. A kártérítés alapja a csöpögtetős napok száma volt, mértéke 10 000 Ft /30 nap. A közös képviselő, akinek nincs jogi végzettsége, nem hívott össze közgyűlést. Annyit mondott, hogy ezért nem jár kártérítés.
Nekem nem a pénzre van szükségem, hanem a kijárat akadálymentes használatára, arra, hogy a felső lakó máshová vezesse el a kondenzvizet, és ki tudjak menni a kertbe. Mit tudok tenni, kihez fordulhatok? Várom válaszát.
Köszönettel:
Tanka Rudolf
Tisztelt Kollégák!
Az alábbi megkeresést kaptuk. Akit érdekel a feladat kérem keresse a megkeresés feladóját!
Tisztelt Kaplonyi Úr!
Korábbi telefonbeszélgetésünkre hivatkozva küldöm a társasház paramétereit, ahova új közös képviselőt keresünk a „köddé vált” régi helyére.
·Budapest, VIII. kerület, Corvin negyed
·Lakások száma: 42
·Földszint + 3 emelet
·Építés éve: 1900 előtt
·Egyedi (többnyire gáz) fűtés, kémények, cseréptető
·Nincs lift
·Körfolyosók vannak
·Teljesen alápincézett
·Felújítások szükségesek
Várom szíves válaszát a sarkozian@gmail.com e-mail címen.
Amennyiben további részletekre lenne szükség, elérhető vagyok a +36 30 597 4830-as telefonszámon.
Köszönettel és
Üdvözlettel:
Sárközi Anita
Tisztelt Mészáros Irén!
Javaslom, hogy forduljon a jegyzőhöz, kérje a társasház működésének helyreállítását.
Ha ő nem tud segíteni, akkor a többi tulajdonosnak kell összefognia, maguk közül választani egy közös képviselőt, aki képes a feladatot végigvinni.
Külsős közös képviselőt is kereshetnek, de akis lakásszám miatt nagyon drága egy ilyen ház külsős özös képviselete (pereskedés, veszekedés), még nagyobb díj mellett is nehéz közös képvoselőt találniuk.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi György Úr!
Elnézést hogy ujra zavarom a problémával. 6 lakásos társasházban élek ahol borzalmas viszonyok vannak a közmű számla tartozástól a közös tulajdon romlásáig.egymás elleni harcoktól olyan tankkönyve illő modón.
Van egy tulajdonostárs ki mindenbe beleköt mindig megtámadja a közgyülési határozatot ( sajnosnéha van alapja) Ö arra hívatkozik hogy azért nem fizeti a közmüszámlát és a szemétszállítsi számlát mert az alapító okiratban tulajdoni hányad van de 4 tulajdonod a díjbeszedő vel szerzödött igy ök oda fizetnek pat helyzet alakukt ki kérdésem: az alapító okíratban meghatározott modón kell fizetni a közmüszámlát? Én ugy tudom hogy a közgyülés máskép is rendelkezhet de ezt a tulajdonos nem fogadja el. a számla meg csak nő.
miikor lehet és milyjen modón Táársasházi ügygondnokot kérni hogy segítsen a törvényes rend visszaállításában?lÉn mint tulajdonos kérhetem? ha igen kitől?
Már a közjegyzötől kértem törvényeségi eljárást a házzal szemben de nem igazán reménykedek a pozítiv válaszukban
Nagyon köszönöm a válaszát
Üdvözlettel Mészáros Irén
Tisztelt Sólyomné!
Az elhunyt tulajdonossal szemben kell a közös költség előírást elvégezni (mivel nem tudjuk ki lesz a tulajdonos). Az öröködési eljárás lezárultával, az örökös lesz köteles minden kötelezettséget fizetni, visszamenőleges a halál napjáig. Ha ezt nem fizeti meg 30 napon belül per indítható, vagy fizetési meghagyás adható ki.
Sajnos egyre többször előfordul, hogy az örökös rájön, hogy nagyobb a követeleés az örökségen, mint az örökség értéke. Ilyenkor inkább lemond az örökségről. Ekkor jön képbe az önkormányzat, vagy az állam, de az már másik történet.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György
Tisztelt Kaplonyi Úr!
Meghalt egy tulajdonos még januárban. Az illető fia még a következő héten bejelentkezett nálam (adatkezlési nyomtatványt is kitöltötte), hogy ő az egyetlen várható örökös és mindent ő fog fizetni ezentúl. Persze nem fizetett semmit.. küldtünk fizetési felszólítást. közölte, hogy a hagyatéki eljárás még nem zárult le, és ő nem vett igénybe semmit így nem is hajlandó fizetni. Amennyiben lezárul a hagyatéki és tényleg ő lesz az egyetlen örökös, januártól lehet tőle követelni a közös költséget, vagy csak amikor a földhivatal bejegyzi? Amennyiben a hagyatéki elhúzódik (mostanában sokszor) akár két évig is, akkor erre a lakásra jutó közös költséget a két időszak között senkitől nem lehet követelni?
Eddig kevés ilyen ügyem volt, és ezek az ügyek mindig pozitívan végződtek. Az örökösök kifizették a hátralékokat, azt is ami a hagyatéki eljárás alatt keletkezett. Most van egy aki smmit nem akar rendezni.
Pl. a szemét szállítást is fizetni kell a közösből, a takarítót is stb.
Várom szíves válaszát, tisztelettel: Sólyomné Járóka Mária
Tisztelt Lendvai Árpád!
A társasház hozhat olyan határozatot, hogy a melegvíz szolgáltatás hődíjának eg yrészét nem fogyasztás alapján, hanem tulajdoni hányad alapján osztja fel. Ez arész a társasházon belüli hőveszteség felosztását jelenti a tulajdonosok között.
Főleg olyan épületekről, inkább lakóparkokról lehet itt szó, ahol nagyon hosszú a melegvíz hálózat és a víz keringetése áramköltséget generál, továbbá a hosszú hálózaton fellép egy veszteség is. Hasonlóan a fűtési rendszereknél.
De ez elég ritka, valóban nagyobb, több épületes rendszerek estén szokott előfordulni. Igazából ennek rendszerét az SZMSZ-ben kell kidolgozni.
Üdvözlettel!
Kaplonyi György